MAGYARORSZÁG ÉS UKRAJNA GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

 

2019 ÉVI ÁRUCSEREFORGALMI ADATOK

Magyar statisztika alapján (KSH, www.ksh.hu)

Magyar – ukrán árucsereforgalom 2019-ben

Legfontosabb partnerország

Teljes forgalom

4,2 milliárd USD (+4%)

Ukrajna a 16-dik legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak

Magyar export Ukrajnába

2,4 milliárd USD (+6,6%)

Ukrajna a 14-dik legfontosabb export ország Magyarország részére

Magyar import Ukrajnából

1,8 milliárd USD (+0,4%)

Ukrajna a 17-dik legfontosabb import ország Magyarország részére

 

Ukrán statisztika alapján (Ukrsat, www.ukrstat.gov.ua)

Magyar – ukrán árucsereforgalom 2019-ben

Legfontosabb partnerország

Teljes forgalom

2,81 milliárd USD (-3,2%)

Magyarország a 9-dik legfontosabb külkereskedelmi partnere Ukrajnának

Magyar export Ukrajnába

(a statisztikai sorban Ukrajna import adat)

1,25 milliárd USD (-0,7%)

Magyarország a 11-dik legfontosabb import ország Ukrajna részére

Magyar import Ukrajnából

(a statisztikai sorban Ukrajna export adat)

1,56 milliárd USD (-5,1%)

Magyarország a 10-dik legfontosabb export ország Ukrajna részére

 

Ukrajna a 2019. évi KSH adatok szerint Magyarország 16. kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar kereskedelmi termékforgalomban 1,8%. Importban (1,5%-os részesedéssel) a 17-dik (2018-ban szintén 17-dik), exportban (2%-os részesedéssel) a 14-dik (2018-ban a 15-dik) helyen áll. A FÁK térség országain belül Ukrajna évek óta Magyarország elsőszámú export célországa.

Az Ukrstat, ukrán statisztikai hivatal 2019. évi adatai szerint az elmúlt két évben Magyarország a 9. legnagyobb külkereskedelmi partnere volt Ukrajnának, ami a teljes ukrán külkereskedelmi forgalom 2,54%-át adta.

A magyar és ukrán statisztikai adatok között egyre nagyobb különbség alakult ki az évek során, ami 2019-ben elérte az 1,4 milliárd USD-t. Az országstatisztikák közötti jelentős és növekvő arányú eltérés okait a vámhatóságok közötti egyeztetés tárhatja fel.

A KSH adatok alapján 2019-ben a magyar export 7,1%-kal 2,4 milliárd dollárra, míg az import 0,4%-kal 1,8 milliárd dollárral bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A teljes áruforgalom 4,1%-os növekedést mutatva 4,2 milliárd dollárt tett ki. A magyar kereskedelmi többlet 34,4%-os növekedést követően 595,2 millió dollárt tett ki.

2019-ben Magyarország 3 legfőbb export terméke az elektromos gépek, készülékek és műszer, ill. ezek alkatrészei  (a teljes kivitel 27,6%-a); a földgáz (a teljes kivitel 15,9%-a), valamint a gyógyszer, gyógyhatású készítmények (a teljes kivitel 11,5%-a) volt.

2019-ben Magyarország 3 legfőbb import terméke az elektromos gépek, készülékek és műszer, ill. ezek alkatrészei  (a teljes behozatal 26,9%-a); a földgáz (a teljes behozatal 17,1%-a); valamint villamosenergia (a teljes behozatal 14,2%-a).

A magyar kereskedelmi többlet döntően a közúti jármű exportjának 39,4%-os (63,2 millió dollár); a gyógyszer, gyógyszerkészítmények 25,4%-os növekedésének (56 millió dollár); a földgáz exportjának 15,6%-os (51,7 millió dollár); valamint a villamosenergia exportjának (39 millió dollár) köszönhető.

Az import emelkedése elsősorban a földgáz behozatal 45%-os (96,2 millió dollár); a villamosenergia 26,4%-os (53,8 millió dollár); állati takarmány (gabona nélkül) 54,8%-os (16 millió dollár) növekedésével magyarázható.

2020 ÉV IDŐSZAKOS ÁRUCSEREFORGALMI ADATOK

Magyar statisztika alapján (KSH)

Magyar – ukrán árucsereforgalom

2020 január – április időszakban (I-IV hó)

Teljes forgalom

1,2 milliárd USD (-17,1%)

Magyar export Ukrajnába

677 millió USD (-15,4%)

Magyar import Ukrajnából

532 millió USD (-19%)

 

Ukrán statisztika alapján (Ukrsat)

Magyar – ukrán árucsereforgalom

2020 január – május időszakban (I-V hó)

Teljes forgalom

957 millió USD (-19,6%)

Magyar export Ukrajnába

(a statisztikai sorban Ukrajna import adat)

520 millió USD (-23,9%)

Magyar import Ukrajnából (a statisztikai sorban Ukrajna export adat)

437 millió USD (-14,7%)

 

A COVID-19 helyzet érzékenyen érintette a magyar-ukrán árucsereforgalmat. Az Ukrstat szerint az árucsereforgalom -19,6%-kal esett vissza az év első 5 hónapjában, ezen belül a Magyarországra irányuló ukrán export csökkenése -14,7%-ot, miközben az Ukrajnába irányuló magyar export -23,9%-os mértékben csökkent.

Ukrstat szerint 2020. első 5 hónapjában Ukrajna növelte Magyarország felé irányuló exportját a következő termékek esetében: tejtermékek, gyümölcs, rézáru, vatta. Ugyanakkor Ukrajna kevesebb bútort, bőrárut, vegyipari terméket és sót exportált Magyarországra.

 

BEFEKTETÉSI KAPCSOLATOK

MAGYAR-UKRÁN TŐKEBEFEKTETÉSI ADATOK

A MAGYAR NEMZETI BANK ADATAI SZERINT (MILLIÓ EUR):

Ukrajna FDI állománya Magyarországon (közvetlen befektető szerint):  252,8 (2015)  

Ukrajna FDI állománya Magyarországon (végső befektető szerint):         450,1 (2015)            

Magyarország FDI állománya Ukrajnában:                                               -48,4 (2015)

Ukrajna FDI állománya Magyarországon:                                                 308,3 (2016)              

Magyarország FDI állománya Ukrajnában:                                               -86,3 (2016)              

A KSH adatai alapján 2015-ben 139 ukrajnai vállalat 6 231 főt foglalkoztatott Magyarországon.

 

MAGYAR-UKRÁN TŐKEBEFEKTETÉSI ADATOK AZ UKRÁN NEMZETI BANK ADATAI SZERINT

Az ukrán jegybanknál 2020 júniusától van folyamatban a külföldi tőkebefektetési statisztikák nemzetközi szabványok szerinti átszámolása, a 2015 – 2019 évekre kiterjedő adatsorok előreláthatóan 2020 augusztusában kerülnek nyilvánosságra.

 (Tájékoztatásul: Az Ukrán Statisztikai Hivatal utolsó nyilvántartása alapján, a 2018. július 1-i adatok szerint, Magyarország a 11. legnagyobb közvetlen külföldi befektető volt Ukrajnában, ami a teljes közvetlen külföldi befektetésállomány 1,7%-át tette ki.)

Az Ukrstat nyilvántartása szerint 2020. július 1-én 866 magyarországi illetőségű magán vagy jogi személy tulajdonossal vagy részvényessel rendelkező vállalkozás működött Ukrajnában. (a 2018. szeptember 1-i állapothoz viszonyítva 47 vállalkozással több). A magyar érdekeltségű cégek szám szerinti és megyei bontásban (az első 7): Kárpátalja 458, Kijev 234, Odessza 42, Lemberg 19, Ivano-Frankivszk 17, Dnyipropetrovszk  15, Ukrán fennhatóság alatt álló Donyeck 13.